A
polgárőrségek kialakulása
A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, majd
a rendszerváltáskor megkezdődött és viszonylag gyorsan végbement a
politikai intézményrendszer átalakulása, kinyíltak a határok, az óvatos
elő-privatizációt felváltotta a vállalkozások gyors elszaporodása,
ugyanakkor a szabadságot többen összetévesztették a szabadossággal. A
jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásnak, számos kedvezőtlen
következménye lett, amely magával hozta a társadalmi rétegek
eltávolodását, a szociális létbizonytalanságot és sajnálatos
következményét, a bűnözés növekvő tendenciáját. A rendőrség és az
igazságszolgáltatás elbizonytalanodott, törvényvákuumok keletkeztek,
többször indokolatlan közkegyelmet vezettek be. A bűnözők
felbátorodtak, valamint a határok átjárhatósága lehetővé tette a
bűnözés importját is.
Az elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma nem egészen két év
alatt megduplázódott. Megjelentek az addig, csak a külföldi
híradásokból ismert különböző, a társadalomra, az állampolgárok
biztonságérzetére negatívan ható bűnözési formák (szervezett bűnözés,
terrorizmus, kábítószer- és embercsempészet). A bűncselekmények közül
is a lakosságot legjobban irritálók száma növekedett a legnagyobb
mértékben. Ezek közül is kiemelkedtek a gépjárművek és a lakások ellen,
továbbá a közterületeken elkövetett garázda cselekmények. Látványosan
emelkedtek az utcai támadások, a közintézmények, iskolák, hivatalok, és
- az árrobbanás egyenes következményeként - a kereskedelmi egységek
ellen elkövetett bűntettek és a súlyos szabálysértések.
A lakosságot is, és ami a nagyobb baj volt, a rendőrséget is váratlanul
és felkészületlenül, sokkszerűen érte mindez.
A lakosság úgy érezte - és nem indokolatlanul -, hogy a
közbiztonság összeomlott. A sokk szerencsére nem tartott sokáig.
Beindult a lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek
következményeként egy adott lakóterületen - szinte magától -
megszerveződött, hogy sötétedés után elmentek a gyerekekért az
iskolába, a buszmegállóba, az egymást ismerő szomszédok egyeztették ki,
mikor viszi sétálni a kutyáját stb.
Ez volt a kezdet. Ezután a rendszeres találkozások, közös séták
tervszerűvé és rendszeressé váltak, és egyre több bűnelkövetőt értek
tetten ezek a “baráti őrjáratok”.
A polgárőrségekben társadalmi munkában dolgozó idősek és fiatalok
egyaránt felismerték a kor kihívását, tudomásul vették, hogy az állam –
legyen az bármilyen színű kormánnyal fémjelzett is – éppen nyitottsága,
demokratikus volta következtében sehol a világon nem tudja egyedül
megoldani a közbiztonság kérdését.
A rendszerváltás után a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények
száma növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek közül kiemelkedtek a
gépjárművek és lakások ellen elkövetett cselekmények, továbbá a
közterületeken elkövetett garázda, a köznyugalmat súlyosan sértő
események. A lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek
következményeként egy adott lakóterületen megszerveződtek az önvédelmi
csoportok.